Hagyó Miklós észrevétele Bielek Péter vallomására

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

 

Mivel a legnagyobb igyekezet ellenére sem hallottam pontosan a mai tanúkihallgatás teljes egészét, így nem hogy egészében, hanem külön részenként sem tudtam ezt megismerni. De miután, ezt csak azért mondom, miután az írásos jegyzőkönyvet megismerem, el fogom dönteni, el fogjuk dönteni, hogy a mai napi tanúkihallgatás kapcsán további észrevétellel élek-e. Épp ezért most kizárólag a két, itt ismertetett nyomozás során felvett jegyzőkönyvvel kapcsolatban kívánok észrevételt tenni.

 

Ismételten és határozottan kijelentem, hogy mind a nyomozati vallomásomat, mind a tárgyaláson ezidáig tett vallomásomat és észrevételeimet változatlanul fenntartom. Bielek Pétert nekem D.. Gábor főpolgármester úr mutatta be. Bielek Péter tanúként tett vallomásában is megerősítette, hogy Bielek Pétert D.. Gábor javasolta az FKF Zrt. vezérigazgatói tisztségére. Ez utóbbi tény egyúttal azt is jelenti, hogy Bielek Pétert az SZDSZ frakció is támogatta. Kinevezését követően én vele kizárólag hivatalos ügyekben, közgyűlésen, szakbizottságok ülésein, kabinetüléseken, valamint az ezeket előkészítő egyeztetéseken találkoztam, amelynek során ő, mint a főváros tulajdonát képező egyik közcég vezetője, én pedig, mint a közcégeket I.. -Sz..  Imrével együtt felügyelő városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes jártam el. Az ilyen alkalmakra Bielek Péter minden esetben az eljárási rendnek megfelelően az FKF Zrt. megfelelő szakmai illetékeseivel együtt érkezett, engem pedig a kabinet szakreferensei, illetve az ügyosztályok képviselői kísértek, kapcsolatunk tehát kizárólag munkakapcsolat volt. A fentiek előrebocsátást követően mielőtt rátérnék a tanú nyomozati vallomásával kapcsolatos konkrét észrevételeimre, fel kívánom hívni a figyelmet néhány olyan tényre, amelyek meggyőződésem szerint a tanú vallomására is kihatással bírtak. Bielek Péter tanúkénti meghallgatására 2010. február 12. napján azt követően került sor, hogy a kihallgatását  foganatosító  BRFK  Gazdaságvédelmi  Főosztálya  a  következő  lépéseket tette. 2010. január 26. napján őrizetbe vették Antal Attilát a BKV volt vezérigazgatóját, amit követően a bíróság Antal Attila házi őrizetét rendelte el, 2010. február 3. napján őrizetbe vették Mesterházy Ernőt, D.. Gábor főpolgármester politikai tanácsadóját, Regőczi Miklóst, a BKV vezérigazgató-helyettesét és Zelenák Tibort, a BKV volt főosztályvezetőjét. Amit követően a bíróság Mesterházy úr és Zelenák úr előzetes letartóztatását elrendelte, míg Regőczi Miklós esetében házi őrizetről határozott, amit később megváltoztatott. Nem a rendőrség intézkedései közé tartozik, de az üggyel szorosan összefüggő esemény továbbá az is, hogy 2010. február 2. napján engem minden tisztségemről lemondattak. Mindezek alapján nem megismételve az általam, illetve a vádlott társaim által korábban erre nézve előadottakat, kétséget kizáróan megállapítható, hogy 2010. februárjában egy, a főváros tulajdonában lévő  közcég vezérigazgatójaként a tanú meghallgatására rendkívül feszült, felfokozott helyzetben került sor, amit összefoglalva úgy tudok jellemezni, hogy senki nem tudhatta, így a tanú sem, mit hoz számára a holnap. A nyomozó hatóság eljárása ugyanis véleményem szerint, amint arra már többször is hivatkoztam, ebben az időszakban   nem   arra   irányult,   hogy   ténylegesen   megtörtént   bűncselekményeket felderítsen, hanem arra, hogy meghatározott személyekre nézve lényegében bármilyen módszerrel  és  eszközzel  olyan  adatokat  találjanak,  olyan  információkhoz  jussanak, amelyek révén az adott személyekkel szembeni eljárásokat legalábbis látszólag igazolni lehet. Nincs ugyanis más ésszerű magyarázat arra, hogy a BKV Zrt. által megkötött szerződések szükségességét és indokoltságát vitató büntető eljárásban miért hallgatta ki a nyomozó hatóság tanúként Bielek Pétert a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját, aki a BKV szükségleteiről és a BKV által megkötött szerződésekről nyilvánvalóan  semmilyen  releváns  információval  nem  rendelkezhetett. Mint,  hogy arra sincs magyarázat, hogy a tanú mintegy 10 oldalas tanúvallomása végén miért hivatkozik arra, mintegy mentegetőzve, hogy nem biztos, hogy „olyan ügy” eszébe jutott, 31.333. oldal második bekezdés. Hozzáteszem a szóban forgó jegyzőkönyv a nyomozó hatóság által feltett kérdéseket, ahogy ezt megszoktuk, most sem tartalmazza. Az a Bielek Péter által adott válaszokból kétséget kizáróan megállapítható, amit most, ha jól hallottam meg is erősített, hogy hozzá jelen ügy tárgyát, vagyis a BKV Zrt. szerződéseit illetően a nyomozó hatóság még kérdést sem tett fel. Arra a kérdésre, hogy ennek ellenére a jelen ügyben ki és miért kezdeményezte a tanúkénti meghallgatását, a rendelkezésemre álló nyomozati iratban nem találtam választ. Mindemellett az adott időszakot az a tény is jól jellemzi, hogy Bielek Péter tanúkénti kihallgatásáról, vallomásának tartalmáról már 2010. április 21. napján, vagyis jóval a nyomozás befejezése előtt, de épp az országgyűlési választások második fordulója előtt pár nappal az egész ország tudomást szerezhetett. A Magyar Nemzet című napilap 2010. április 21. napi számában megjelent ugyanis, címet idézem:  „Tanúvallomás  a  Hagyó-modellről”  című  cikk,  amely  Bielek  Péter tanúvallomásának tartalmát tényként kezelve, különböző idézeteket közöl a vallomásból, mégpedig olyan módon, hogy kiragadott kijelentéseket, függetlenül a kijelentések valóságtartalmától, és hangulatkeltésre és az olvasók befolyására alkalmas új szövegkörnyezetbe helyezte. Jelzem, a cikkben megfogalmazott valótlan állítások miatt én

2010. május 13. napján mind Bielek Péter, mind a Magyar Nemzet újságírójával szemben feljelentést tettem a Pesti Központi Kerületi Bíróságon aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Továbbá a cikk valótlan tartalmára tekintettel az MTI-nek is nyilatkozatot adtam, amiben a valóság közlése mellett arra is kitértem, hogy a cikkben foglalt kijelentésekkel kapcsolatban állok minden vizsgálat elé. Az általam előadottakat igazolja a Népszabadság Online internetes weboldalán 2010. április 22. napján, másnap megjelent interjú, amit egyébként be fogunk csatolni. Itt utalok arra, hogy az általam indított büntető eljárásban Bielek Péter tagadta, hogy a vallomás előzőek szerinti kiszivárogtatásához neki bármilyen köze lett volna, sőt a cikket író újságíró saját maga is azt állította, hogy Bielek Péter tanúkénti kihallgatásáról, illetve a vallomásának tartalmáról sem tőle értesült. Egyebek között meg sem kereste, hanem a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyv egyszerűen csak megérkezett a szerkesztőségbe. Ez utóbbi  magyarázatául hozzátette, hogy a szóvivők  „a sajtó nagy örömére” adott esetben kiszivárogtatnak bizonyos információkat, illetve ami a legfontosabb

„a rendőrség felső vezetőjének tudtával vannak elpárologtatások”. Hangsúlyozni kívánom, hogy ekkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője az a T.. Gábor volt, akinek 2009. szeptember 1-ei levelével, amit a tanácselnök asszony ismertetett tulajdonképpen elindult a BKV ügy. Hangsúlyozom, én Bielek Péter tanúként tett vallomását a teljes terjedelmében kizárólag a nyomozás befejezését követően az iratismertetés után ismerhettem meg. Mindemellett felhívom a figyelmet a HVG hetilap, HVG.hu elnevezésű internetes weboldalán 2010. április 29. napján megjelent a cikkre, a címe Heves fővárosi vita az FKF ügyeiről,  amely Bielek Péter tanúvallomására nézve a következőket rögzíti: D.. Gábor főpolgármester az ellenzéki kritikák kapcsán már 2010. februárjában megkereste Bielek Pétert, mint az FKF vezérigazgatóját és tájékoztatást kért a nagyobb közbeszerzéseket illetve az eljárás rendjét illetően. A válaszul készült 2010. március 3. napján, vagyis Bielek Péter tanúkénti kihallgatását követően kelt öt oldalas igazoló jelentés a cikk tartalmával szemben semmiféle problémát nem tárt fel, továbbá annak tartalma Bielek Péter által az FKF Felügyelő Bizottsága előtt tett nyilatkozatával is összhangban áll. A cikk szerint továbbá Sz.. Sándor, az FKF Felügyelő Bizottságának elnöke arról is beszámol, hogy az általuk elvégzett belső vizsgálat visszásságokat szintén nem tárt fel. Ami pedig a cikkben foglaltakban a jelen ügyre nézve is kiemelkedő jelentőséggel bír, az a következő: „A főpolgármester megjegyezte, hogy a március 3-ai keltezésű dokumentumot, vagyis a fentebb már hivatkozott Bielek Péter által készített igazoló jelentést, eljuttatta a rendőrséghez.” a cikket becsatolom. Én ezt a D.. Gábor által becsatolt igazoló jelentést, valamint a szintén hivatkozott az FKF Felügyelő Bizottsága által lefolytatott belső vizsgálat anyagát a rendelkezésemre álló nyomozati iratok között nem találtam meg. Kérdésként merül fel ezért bennem, hogy a nyomozó hatóság a Bielek Péter által tett kijelentések valóságtartalmát egyértelműen cáfoló okirati bizonyítékokat az ügy iratai közé, legalábbis tudomásom szerint, miért nem csatolta. Ennek a kérdésnek a megválaszolása azonban úgy érzem nem az én feladatom.

 

A tanú nyomozati vallomásával kapcsolatos észrevételeim:

 

Elsőként általánosságban leszögezem, hogy Bielek Péter nyomozati vallomásában olvasható,  személyemet  érintő  állítások  nemcsak,  hogy  valótlanok,  hanem  a  konkrét tények illetve többek között az előzőekben is jelzett okirati bizonyítékok ezek ellenkezőjét bizonyítják. Ilyen tény többek között az is, hogy én vele szemben kizárólag, mint az adott területért felelős főpolgármester-helyettes léptem fel, ezen kívül azonban az ő irányába soha semmilyen kérést vagy utasítást nem fogalmaztam meg. Hozzáteszem az FKF ügyeire  nézve  engem  a  büntető  eljárások  egyikében  sem  hallgattak  meg. Az  egyes konkrét észrevételek megtétele előtt azt is hangsúlyoznom kell, hogy a tanú a nyomozás során tett vallomásában a jelen ügy tárgyát képező vádirati tényállást egyáltalán nem erősítette meg, így az általa előadottak az ügy érdemi részére nézve semmiféle jelentőséggel nem bírnak, ennek ellenére szükségesnek tartom, hogy a tanú nyomozás során tett kijelentésére észrevételt tegyek, mivel azok valótlansága és önellentmondása a nyomozó hatóság eljárását illetve annak visszásságait jól mutatja.

 

Egyes konkrét észrevételeim:

 

1)       A találkozás

 

A tanú nyomozati vallomásában a velem való kapcsolatára nézve a következő kijelentéseket tette:

kinevezésemet követően Hagyó Miklóssal rendszeresen találkoznom kellett, 4. oldal 8. bekezdés, majd elmondja: megválasztásomat követően szükség szerint, de legalább havonta egyszer találkoznom kellett a városházán, melynek során konkrét, hivatalos ügyeket beszéltünk meg, majd Hagyóval havonta találkoznom kellett. Az előző idézet az 5. oldal 1. bekezdése, a második pedig az 5. oldal 5. bekezdésében található meg. A tanú vallomása alapján megállapítható, hogy az általa elsőként rendszeresnek minősített találkozókra valójában a valóságnak megfelelően kizárólag szükség szerint és havonta egyszer kerülhetett sor, mégpedig épp azért, amire a tanú is hivatkozott az FKF Zrt.-t érintő  konkrét,  hivatalos, szakmai  ügyekkel  kapcsolatos  egyeztetés, konzultáció érdekében. A tanú azonban, amint erre korábban már hivatkoztam ilyenkor sem személy szerint egyedül érkezett hozzám, hanem az eljárási rendnek megfelelően, e szerint a kabinet ülésére, bizottsági ülésre vagy közgyűlésre érkezett. Tisztázandó, hogy az egyeztetésekre szoruló szakmai ügyek, amiről itt a tanú részletes beszámolt, pedig ahogy minden közcég, az FKF Zrt. életében is mindig bőven voltak, ugyanis a többi közcéghez hasonlóan az FKF Zrt.-nél is megkezdődtek a hatékonyságnövelő, egyúttal költségcsökkentési  célú  átalakítási  folyamatok,  emellett  Dr.  D..  Gábor főpolgármester 2007. márciusában kelt, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester- helyettes ütemezett feladatai 2007-2010. tárgyú levelében a közmű és infrastruktúra fejlesztéssel, vízgazdálkodással, környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok című III.4. alpontjában az FKF Zrt.-t érintően külön, kiemelten írta elő számomra a következő feladatot: A szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése a jelenlegi 600-ről 1100-ra,  nyomozati iratok 67. kötet 44.027. oldal, tisztelettel jelzem, hogy ez megtörtént. Az FKF kezelésében álltak továbbá a fővárosi aluljárók is, melyek közül a kinevezésem ideje alatt a 17 legfontosabb aluljárót bekameráztuk, továbbá ezzel egyidejűleg valamennyi fővárosi aluljáróban egy felújítási és egy kiemelt takarítási program is elindult. Mindezek alapján véleményem szerint egyértelműen megállapítható, akkor  amikor  én,  a  már  hivatkozott  szakemberekkel  együtt  a  tanú  és  az  ő  szakmai stábjával a főpolgármesteri hivatalban találkoztam és az egyes projektek állásáról tájékoztatást kértem, vagy szakmai egyeztetést, konzultációt folytattam, nem tettem mást, mint ahogy a rám vonatkozó jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően a munkámat végeztem.

 

2) Utalok továbbá arra, hogy Bielek Péter a nyomozás során tett vallomásában arra is hivatkozott, hogy én a főváros nagy hatalmú embere voltam, illetve azt is kifejtette „A főváros ügyei nagyrészt függtek Hagyó politikai támogatásától. Így ő nem lehetett sikeres vezérigazgató, ha a közgyűlésben és a bizottságaikban a javaslatait nem támogattam”

31.323. oldal 8. bekezdés, 31.325. oldal 7. bekezdés. Evvel kapcsolatban úgy vélem ténykérdés, hogy a főpolgármester, illetve a főpolgármester-helyettesek, így köztük én is, pusztán a kinevezésük révén elnyert pozíciónál fogva kizárólag közhatalmilag a főváros tulajdonát képző közcégek vezetése felett helyezkedtünk el. Ami természetszerűleg azt eredményezte, hogy köztük és a gazdasági társaság vezetői között a jogszabályokkal és a belső normákkal egzakt módon szabályozott alá-felé rendeltségi viszony volt. Másrészt az is ténykérdés, hogy az FKF Zrt.-t is érintő pl. kommunális környezetvédelmi közlekedési kérdések, a főpolgármester úr 512/2007. számú intézkedése alapján az én szakmai területemhez tartoztak. Nyomozati irat 67. kötet 44.015. oldal, így az azokkal kapcsolatos előterjesztéseket az általam már oly sokszor hivatkozott hivatalos eljárási rend szerint az adott gazdasági társaság a szakterület általi előkészítését követően az én kabinetem terjesztette elő a szakmai testületek és végső soron a közgyűlés és annak bizottságai elé. Azok tartalmáért és megvalósításáért pedig én voltam a felelős. Ez formailag úgy nézett ki, hogy minden közgyűlési döntés után felelősnek a főpolgármester volt megjelölve. Ez valamennyi közgyűlési döntésen jól látható és a belső szabályozásoknak megfelelően ezt az ügyosztályok   illetve   a   főjegyzői   hivatal   az   adott   területért   felelős   illetékes főpolgármester-helyettesekre datálta. A tényleges felelősség az adott területért felelős főpolgármester-helyetteseké volt, amire a közgyűlések és bizottságok bízták meg. A tanúnak  azt  a  kijelentését  tehát,  hogy  ő  csak  akkor  lehetett  sikeres  vezető,  ha  én politikailag támogattam, valójában ezt az általam imént felvázolt jogszabályok és a belső normák  szerinti  helyzetet  tükrözi,  amelynek  lényege,  hogy  egy  közcég  által kezdeményezett előterjesztés természetesen csak akkor lehetett sikeres, ha azt megelőzően az adott területért felelős főpolgármesteri-helyettesi kabinet szakembereivel illetve az érintett ügyosztályok szakembereivel már azok támogatását kivívva egyeztetésre kerül.  Sokszor  elmondtam,  hangsúlyozom,  innét  a  főpolgármesteri  kabinet  üléseire kerültek és végső soron azt, hogy a közgyűlés elé kerülhet egy előterjesztés, a főpolgármesteri kabinet döntötte el. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy Bielek Péter a  nyomozati  vallomásában  saját  személyén  kívül  két  további  közcég  vezetőjéről,  így Kocsis Lászlóról, a Főkert volt vezérigazgatójáról, illetve H.. Csabáról, a Vízművek vezetőjéről  is  említést  tesz,  azt  sugallva,  mintha  az  ő  vezetői  leváltásukban  nekem szerepel lett volna. A tanú kijelentése kapcsán elsőként határozottan kijelentem, hogy miként Bielek Péter esetében úgy K.. László illetve H.. Csaba esetében sem rendelkeztem jogkörrel arra nézve, hogy az ő vezérigazgatói kinevezésüket visszavonjam. Ez a döntés amint az előzőekben már kifejtettem soha nem egy személytől függött, hanem testületi döntés volt. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a tanú által Kocsis László és H.. Csaba távozásának okára és körülményeire tett kijelentései, valójában nem az érintett két személytől származó közvetlen információkon, vagy általában a valós tényeken alapulnak, hanem azok kizárólag a tanú részben hallomásból eredő következtetései. Tanú megállapításai valótlanságának igazolására anélkül, hogy a jegyzőkönyvben olvasható állításokra részletesen kitérnék csupán egy példát emelek ki. Tanú azt állítja, hogy mikor én H.. Csabát a fővárosi cégvezetők 2007. év végi ebédjén  D..  Gábor  jelenlétében  „kiosztottam”,  ő  „ezután  nem  sokkal  leváltásra került” 31.331. oldal 7. bekezdés. Ezzel szemben tény az, hogy H.. Csaba 2008. október 30. napjáig a Fővárosi Vízművek kinevezett vezérigazgatója volt.

 

3.) Az új vezérigazgató-helyettesi pozíció, illetve T..  B..  kapcsán

 

A tanú a nyomozás során tett vallomásában úgy nyilatkozott, hogy én a találkozásaink egyikén arra kértem, hogy hozzon létre egy harmadik vezérigazgató-helyettesi pozíciót, ami korábban nem volt a cégnél és annak élére az én jelöltemet nevezze ki, valamint ennek kapcsán én néhány hónappal később bemutattam őt az irodámban T..  B.. nak, aki még a tanú nyomozati vallomásának megtételekor, vagyis 2010. februárjában is helyettesként dolgozott. Nyomozati irat 31.321. oldal 8. és 10. bekezdés. A tanú   nyomozás során tett kijelentései nem felelnek meg a valóságnak. Én soha nem kértem meg a tanút arra, hogy hozzon létre az FKF Zrt.-nél új vezérigazgató-helyettesi pozíciót. Ilyen kérést továbbá már csak azért sem  fogalmazhattam meg, mert amint arra egyébként a tanú maga is hivatkozott és ha jól hallottam itt is megerősítette, hivatkozott egyébként a 31.321. oldal 8. bekezdés utolsó mondatában, egy adott közcég szervezeti átalakításához, vagyis egy új vezérigazgató-helyettesi pozíció létrehozásához az SZMSZ módosítására van szükség, aminek jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre és feladata. Az az állítás sem felel meg továbbá a valóságnak, hogy én mutattam be T..  B.. t a tanúnak. Én ugyanis T..  B.. t a kinevezése előtt nem ismertem és valójában épp fordítva történt, vagyis Bielek úr volt az,  aki bemutatta őt nekem. Ezt támasztja alá a Magyar Nemzet internetes weboldalán 2010. április 21. napján megjelent, a mai napig megtalálható Hűtlen kezelés az FKF-nél? Nyomozást indított a rendőrség című cikk, amely idézetet közöl T..  B.. nak abból a Hír televízió Célpont című műsorának adott interjúból, amelyet a tanú tanúvallomásának nyilvánosságra hozatalát követően elsőként adott. E szerint T..  B..  a kérdéssel kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy Hagyó Miklósnak az én kinevezésemhez semmi köze nem volt, sőt tulajdonképpen Bielek úr mutatott be engem Hagyó úrnak az ő irodájában. Az igaz, hogy ott találkoztunk Hagyó úrnak a titkárságán, utána együtt mentünk be hozzá. De ez volt az a   bizonyos bemutatkozó beszélgetés, ami már a kinevezésemet követően történt meg. A hivatkozott cikket egyébként becsatolom. Itt azért annyit szeretnék elmondani, hogy a tanú jól emlékezett arra, hogy találkoztunk az irodában, valószínűleg a körülmények, amire részletes kitért és hivatkozott, ezek hatására nem tudta pontosan ennek a körülményeit felidézni. Mindemellett ismételten hangsúlyozom, hogy egy új vezérigazgató-helyettesi pozíció létrehozásáról illetve a kinevezéséről kizárólag az adott cég vezetése bír döntési jogosultsággal. Az ilyen operatív jellegű döntések meghozatala ugyanis a vezérigazgató feladatát képezte, ami felett az ellenőrzési jogkört az adott cég igazgatósága és felügyelőbizottsága  gyakorolta.  Ezzel  szemben  én  főpolgármester-helyettesként, amint arra már többször hivatkoztam, a közcégek napi szintű működését, szervezetének kialakítását, a vezérigazgató alatti pozícióban lévő munkavállalókat érintően semmiféle jogosultsággal  nem  rendelkeztem,  vagyis  úgy  fogalmazhatnék,  hogy  nekem  az  ilyen jellegű kérdésekben semmiféle beleszólásom nem volt.

 

4) H.. , D.. & L.. Ügyvédi Iroda

 

Tanú nyomozás során egyrészt azt állította: én a megválasztásomat követően jeleztem felé, igényt tartok arra, hogy a főváros jobban belelásson a közcégek belső életébe és ellenőrizze működését, másrészt a tanú arról is beszámolt, hogy én ezt a célt oly módon kívánom megvalósítani, hogy megjelöltem a H.. , D.. & L..Ügyvédi Irodát annak érdekében, hogy annak munkatársai az FKF Zrt. jelentősebb ügyeiben és beruházásaiban dolgozzanak. 31.321. oldal 2. bekezdés. Ezt követően ugyanakkor leszögezte, hogy ő semmilyen kivetni valót nem talált abban, hogy a tulajdonos ismerni kívánta a cég működését, valamint azt is megjegyezte, hogy az FKF Zrt. nem tartott fenn nagyobb jogi apparátust, így az ügyek sokrétűsége miatt különböző, ekkor legalább 15-20 ügyvédi irodával volt szerződéses kapcsolatuk. 31.323. oldal 3. bekezdés. A tanú emellett úgy nyilatkozott, hogy az évek során állítása szerint általam ajánlott HDL ügyvédi irodával megromlott a viszonya, mert az ügyvédi iroda Hagyó úr azon kérését tolmácsolta, hogy ő bocsássa el a társaság korábbi jogi igazgatóját és helyette az általuk javasolt személyt nevezze ki, akiről azonban ő konkrétan tudomást sem szerzett, mert a kérés teljesítését megtagadta. 31.323. oldal 6. bekezdés. A tanú előzőekben idézett állításai csak részben fedezik a valóságot. Én ugyanis, hogy a korábbi vezetés ideje alatt az egyes közcégek olyan fokú, mondhatom azt, autonómiát élveztek, és olyan befelé irányuló működési politikát folytattak, hogy mi a tulajdonos és ebből következően a társaságok működéséért végső soron felelős fővárosi önkormányzat számára gyakorlatilag szinte lehetetlenné tette, hogy a közcégek tényleges működési folyamatait vagyoni, gazdasági helyzetét átlássák. A társaságok hatékonysága és likviditása pedig egyre csökkent, miközben a költségek és adósságállomány ezzel fordított arányosan egyre nőtt. D.. Gábor főpolgármester úr az   új   vezetésnek   vagyis   I.. -Sz..    Imrének   és   nekem   ezért   a   társaságokkal kapcsolatban számos konkrét feladatot írt elő. Amelyek teljesítéséhez elengedhetetlenül

szükséges volt, hogy az egyes közcégek aktuális helyzetével pontosan tisztába legyünk. Hiszen a változást, az átalakítást csak úgy lehetett  megkezdeni, ha az addigi rendszer előnyeit,  hátrányait  pontosan  ismerjük. A tanúnak  tehát  az  az  állítása, hogy főpolgármester-helyettesként azt jeleztem felé, hogy a főváros jobban bele akar látni a közcégek életébe és jobban ellenőrizni akarja annak működését, az előzőek figyelembe vételével megfelel a valóságnak. A tanúnak az az állítása azonban, amely szerint én az FKF működését azáltal kívántam volna jobban megismerni, hogy a H.. , D.. & L..Ügyvédi Iroda az  FKF Zrt.-vel szerződést kössön és a Zrt.-nek dolgozzon, nemcsak hogy valótlan ez az állítás, hanem egyébként ésszerűtlen is. Elsőként a személyes kérdések tisztázása érdekében utalok arra, hogy a nyomozás során és a bíróságon tett vallomásomban dr. H.. I.. VII. r. vádlottról, mint a H.. , D.. & L..Ügyvédi Iroda tagjáról már részletesen nyilatkoztam. Amit nem kívánok a maga teljességében megismételni. Ismételten hangsúlyozom azonban, hogy ez dr. H.. I..nal kapcsolatom kizárólag a következőkben nyilvánult meg. Ő ügyvédként részemre magán illetve céges ügyekben jogi segítséget nyújtott, aminek ellenértékeként én számlákkal igazolhatóan munkadíjat fizettem. Ezen az ügyvéd-ügyfél kapcsolaton kívül azonban más jellegű személyes viszonyban soha nem álltunk. Ennél fogva a főpolgármester-helyettesi kinevezésemet követően én sem dr. H.. I..nal, sem az adott ügyvédi irodával kapcsolatban soha senki felé, semmilyen kérést, utasítást nem fogalmaztam meg. Én a jogszabályok, belső előírások és a főpolgármester úr által előírt, többek között a közcégekkel kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében kizárólag a részemre biztosított jogkörök alapján jártam el vagyis az adott témáért felelős szakemberekkel   együtt   tájékoztatást   kértem,   egyeztetéseket   illetve   konzultációkat tartottam. A közcégek belső életéről, működéséről tehát az általam már többször hivatkozott, megismételni nem kívánt hivatalos eljárási rendben foglaltak szerint annak megfelelően szereztem tudomást. Felhívom továbbá a figyelmet arra a tényre, amelyet

2010. július 1. napi folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás során dr. H.. I.. személyét érintően nekem feltett kérdések kapcsán már egyébként kifejtettem, ha szűken is. Nyomozati irat 67. kötet 44.101. oldal 5. bekezdés. H.. I..t, vagyis a H.. , D..& L.. Ügyvédi Iroda tevékenységének ellátása, így a gazdasági társaságokkal való szerződéskötés  esetén  a  rá  vonatkozó  jogszabályok  alapján  kötötte  az  ügyfelével szemben fennálló ügyvédi titoktartás. Ennek jelentősége pedig abban van, hogyha az FKF Zrt. hangsúlyozom, nem az én megjelölésemre tekintettel szerződést kötött az ügyvédi irodával, akkor az eljáró ügyvédnek az FKF részére végzett munkáról a megbízón kívül senkit, így engem sem tájékoztathattak. Az ügyvédi titoktartás kötelező érvényű tilalma ugyanis ezt számukra kizárta. A tanú nyomozás során e körben harmadik állítása, amely szerint az adott ügyvédi iroda az én személyügyi kéréseimet tolmácsolta felé, ugyancsak azt tudom mondani, hogy nem felel meg a valóságnak. Én az adott ügyvédi iroda útján sem a tanútól, sem mástól nem kértem soha semmit. Ugyanis ha az FKF Zrt.-t érintően valamilyen hatáskörömbe tartozó tárgykörben nekem vagy a kabinetnek kérdése volt, akkor a hivatalos eljárás és rend betartásával közvetlenül kérdéseket az FKF Zrt. vezetéséhez intéztük és semmiféle közvetítőre, különösen nem egy ügyvédi irodára nem volt ehhez szükségünk. A fentieken túlmenően úgy vélem valójában az adott ügyvédi iroda tevékenysége kapcsán jelentősége csak annak a ténynek van, amit a tanú a kihallgatása során tett kijelentéseiből kiolvasható. Az ügyvédi iroda óradíjaiban túlszámlázást nem észleltek. A számláik rendben voltak, a teljesítések le voltak igazolva és ki  voltak fizetve. Kétséget kizáróan levonható az ügyvédi iroda a rábízott munkát minden esetben, a megbízója által elvárt szakmai színvonalon elvégezte. 31.331. oldal első bekezdés. Ha jól hallottam ezt tanú itt, tisztelt tanács előtt megerősítette.

 

5) A CEMI

 

Az FKF Zrt. CEMI által történt átvilágításáról a tanú nyomozás során a következő, egymásnak ellentmondó kijelentéseket tette.

 

1)       Hagyó úr kérte, hogy amennyiben lehetséges, akkor ezzel a társasággal világítsuk át az FKF Zrt. működését pénzügyi, működési, szervezeti szempontból és próbáljunk megtakarítási lehetőségeket találni. A cég átvilágításának szükségességével én is egyet értettem, mert utoljára  10 éve volt ilyen szempontból átvilágítva és erre lényegesen gyakrabban van szükség. 31.325. oldal 5. bekezdés.

2)     Közvetlenül ezután a tanú: Kérdésre elmondom, hogy Hagyó Miklós tőlem egyértelműen és határozottan kérte a CEMI-vel történő szerződéskötést és éreztette, hogy én  az  ő  kérését  nem  utasíthatom vissza,  mert  bármikor  elveszíthetem az  állásomat.

31.325. oldal 6. bekezdés.

 

Mielőtt a tanú kijelentéseinek a valóságtartalmára rátérnék, egy pillanatra meg kell állnom. Meggyőződésem szerint ugyanis, a tanú idézett állításai a tanúkihallgatás körülményeiről, Bielek Péter fogalmazzunk így kényszerű helyzetéről egyértelműen tanúbizonysággal szolgálnak. Mire gondolok? A tanú elsőként úgy fogalmazott, hogy én feltételes módban, amennyiben lehetséges azt kértem a CEMI végezze el az átvilágítást, amely során próbáljanak megtakarítási lehetőségeket találni, amely vizsgálatot a tanú is abszolút szükségesnek tartotta. A tanú ezen kijelentései egyértelműen azt tükrözik, hogy az FKF Zrt. CEMI általi átvilágítása egy pozitív és a társaság számára minden tekintetben kedvező lépés volt. Ezzel szemben közvetlenül a következő bekezdésben, a nyomozó hatóság kérdésére a tanú már ezzel teljes mértékben ellentmondva azt állította, hogy én a CEMI- vel történő szerződéskötést nemcsak hogy egyértelműen és határozottan kértem, hanem ezen felül azt is éreztettem vele, hogy még az állását is elveszítheti, ha elutasítja a kérésemet. A tanú tehát ugyanarra az eseményre, közvetlenül egymás után két teljes mértékben ellentmondó nyilatkozatot tett, amely különbség oka meggyőződésem szerint az a körülmény, hogy másodjára az őt kihallgató nyomozó hatóság kérdésére válaszol, természetesen a szóban forgó kérdés, ebben az esetben sem szerepel a jegyzőkönyvben. A ráadott válasz alapján csak az a következtetés vonható le, a nyomozó hatóság a tanú első az FKF Zrt.   CEMI általi átvilágítását pozitív színben feltüntető állításával nem volt megelégedve. Hangsúlyozom továbbá, tanúnak az a kijelentése, hogy ha elutasítja a kérésemet, bármikor elveszítheti az állását nemcsak valótlan, hanem egyúttal több szempontból rendkívül életszerűtlen is. Ennek kapcsán  egyrészt ismét utalok, amint arról korábban már részletesen nyilatkoztam a közcégek vezetőiének, vezérigazgatóinak kinevezésére, visszahívására, ami meghatározott eljárási rend szerint zajlott, amelyben a végső szót a fővárosi közgyűlés illetve a gazdasági bizottság mondta ki. Így egyszemélyes döntésről ebben a kérdésben szó sem lehetett. Másrészt a tanú saját maga számolt be arról, hogy az ő kinevezésére D.. Gábor főpolgármester úr és ebből kifolyólag az SZDSZ frakció támogatásával került sor, így  a személyes kapcsolataira való tekintettel is ez az állítás, hogy én mint főpolgármester-helyettes ránézve egy személyben bármiféle kedvezőtlen döntést hozhattam volna, már önmagában is eleve elképzelhetetlen. Visszatérve a tanú kijelentésének érdemi részére, illetve annak valóságtartalmára leszögezem, én soha nem kértem a tanút arra, hogy az FKF Zrt. átvilágítására a CEMI-vel kössön  szerződést.  Ezzel  szemben  ugyanakkor  tény,  hogy  D..  Gábor főpolgármester a korábban már hivatkozott 2007. márciusában kelt városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes ütemezett feladatai 2007-2010. tárgyú levelében a kiemelt feladatok V/4. pontjában az alábbiakat írta elő: Az ágazat szakmai szempontok alapján való közreműködése a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok szakmai, pénzügyi átvilágításában, illetve az eredményesség növelése érdekében intézkedések  foganatosítása  I.. -Sz..   Imre  főpolgármester  helyettessel együttműködve, nyomozati irat 67. kötet 44.029. oldal. Ennek kapcsán elsőként ismételten utalok arra, amit az idézett feladat meghatározás is rögzít, a főváros tulajdonát képező közcégeket I.. -Sz..  Imre főpolgármester-helyettessel közösen felügyeltük. A társaságok   gazdálkodásával   kapcsolatos   kérdések   azonban   kizárólag   I.. -Sz..  Imréhez tartoztak, ha jól hallottam ezt a tanú kétséget kizáróan itt is megerősítette. Másodsorban mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonát képező több, mint 20 gazdasági társaság átvilágításában való közreműködés a főpolgármester úr által előírtan I.. -Sz..  Imrével a fő feladataink egyikéhez tartozott. Erre tekintettel a kabinetnek valóban közre kellett működni az átvilágításban és a hatékonyság növelő intézkedések végrehajtásában, azonban ez a gyakorlatban ugyanúgy, mint minden más esetben azt jelentette, hogy az átvilágítások eredményeiről tájékoztatást kértünk, a felmerült átvilágítási javaslatokról, intézkedésekről pedig konzultációkat, egyeztetéseket folytattunk. Tény az is, hogy a BKV-nak, mint a fővárosi  közcégek  közül  a  legkiemeltebb  pozícióban  lévő  gazdasági  társaság átvilágítására már az elsők között sor került. Emlékezetem szerint 2007. nyarára, vagyis a tanú kinevezésének idejére a CEMI által folytatott átvilágítás már javában, hozzáteszem nagy sikerrel zajlott. Éppen ezért önmagában azt lehetségesnek tartom, hogy pl. az  FKF Zrt.-t érintő elsődleges feladatok kapcsán szakmai megbeszélésen az FKF Zrt.-nél is szükséges átvilágítás kérdése felmerülhetett, amelynek kapcsán minden további nélkül felhívhattam Bielek úr figyelmét a már folyamatban lévő átvilágításokra, átalakításokra, és egyúttal javasolhattam számára, hogy tájékozódjon más közcégeknél az átvilágítások gyakorlati lebonyolításával kapcsolatban. Azonban biztos, hogy én őt soha nem kértem és utasítottam a CEMI-vel történő szerződéskötésre. Mindemellett véleményem szerint   a tanú CEMI-vel kapcsolatosan tett kijelentései közül a következők bírnak jelentőséggel:

 

a) Az átvilágítással kapcsolatos közbeszerzési eljárások a közbeszerzési törvény betartásával zajlottak, és ezeket a CEMI nyerte. 31.321. oldal 9. bekezdés

 

b) A CEMI első közbeszerzését a kiírt 80 millió forint helyett 53 millió forintért nyerte meg.

 

31.325. oldal 10. bekezdés

 

c) A közbeszerzéseinek a tárgya ügyletviteli és gazdasági folyamatok átvilágítása volt. A CEMI ezen átvilágítást teljesítette. 31.325. oldal 11. bekezdés.

 

d) A CEMI teljesítésével kapcsolatban elmondom, hogy az általuk javasolt intézkedések többsége sikeres volt, mert a cégben 400 milliós költséggel, kb. éves 2 milliárd forintos megtakarítás keletkezett. 31.327. oldal 4. bekezdés.

 

e) Elmondom, hogy egy tényleges ellenőrizhető megtakarítás volt, és abban is biztos vagyok, hogy az FKF belső viszonyai miatt ez a megtakarítás csak egy külső tanácsadó cég javaslatára lehetett elvégezni. 31.327. oldal 4. bekezdés.

 

f) Úgy emlékszem, hogy a CEMI képviselője részére én is írtam referencia levelet. 31.327. oldal 4. bekezdés.

 

Összefoglalva tehát a CEMI egy törvényesen lefolytatott közbeszerzési eljárást követően azért  nyerte  meg  a  pályázatot,  mert  kedvező  ajánlatot  tett. A rábízott  munkát  pedig rendkívül sikeresen és a FKF Zrt. számára jelentős megtakarítást hozva elvégezte. De mindezt oly módon végezte el, ahogy az FKF Zrt. belső szervezeti egységével nem tudta volna véghez vinni, megvalósítani. Hozzáteszem ismét csak a sajátos kihallgatási körülményekre utal az az ellentmondás, amely az imént felsorolt kétséget kizáróan pozitív hangvételű kijelentés és az utána közvetkező bekezdés első sorok között érzékelhető. A tanú ugyanis közvetlenül azután, hogy azt állította a CEMI munkájával olyan mértékben meg volt elégedve, hogy a CEMI képviselőjének ő maga is referenciát írt, a következőket nyilatkozta: Elmondom, hogy a CEMI-vel kapcsolatban én azt éreztem problémának, hogy a fővárosi cégek egymásnak adták a referenciákat. 31.327. oldal. 5. bekezdés. A két kijelentés  közötti  alapvető  ellentmondás  vélemény  szerint  különösebb  kifejtést  nem igényel. Annak okára pedig az adott időszak körülményeinek ismereteiben csak következtetni lehetett, ma már erről a tanú által elmondottak alapján sokkal több információnk van. Tény azonban, hogy emlékeim szerint Bielek úr az elsőként idézett kijelentésével összhangban több alkalommal beszámolt az FKF Zrt. átalakításáról. A főpolgármesteri  kabinet, valamint az FKF Zrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága előtt és minden esetben sikerként könyvelte el az átalakítást. Aminek eredményeként a lezajlott átalakítás illetve az ebből kifolyó eredmény éves szinten, még egyszer hangsúlyozom, éves szinten meghaladta a 2 milliárd forintot. Itt jegyzem meg, hogy az a körülmény, amire a tanú vallomásában szintén hivatkozás szerepel, vagyis a CEMI az átvilágítás lefolytatására elnyert közbeszerzési pályázatnak köszönhetően további két pályázatot is magának tudhat, valójában az átvilágításra kiírt közbeszerzési pályázat természetszerű velejárója, ha ugyanis az első pályázat célja 1) a gazdasági társaság átvilágítása, akkor a további, az átvilágítás során felismert és szükségessé vált átalakítások megvalósítására kiírt pályázat feladatait, az aki az átvilágítást elvégezte, nyilván sokkal hatékonyabban is tudja ezt megvalósítani.  Ennek jelentősége tehát abban van, hogy függetlenül a CEMI-től bárki nyerte volna meg az átvilágításra vonatkozó közbeszerzési eljárást a következő pályázatokon mindenképpen előnnyel indulhatott volna.

 

6) Easy way

 

A tanú az általa felsorolt és az FKF-nél zajlott események között az Easy way elnevezésű EU-s projektről is beszámolt, többek között azt állítva, hogy én felháborítónak tartottam „az FKF ezt a  közbeszerzést a Siemensnek kívánja odajátszani”, illetve azt mondtam, hogy a Getronics és a Elektrotechnika cégek is jelentkeztek a közbeszerzési eljárásra és ők is meg tudnák valósítani ezt a feladatot. 31.331. oldal 4. bekezdés. Evvel kapcsolatban ugyancsak azt tudom mondani, hogy én olyan jellegű kérést vagy utasítást, amely arra irányult volna, hogy akár az FKF Zrt.-nél akár más közcégnél egy lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásnak ki legyen a nyertese sem Bielek Péter sem más vezérigazgató felé soha nem fogalmaztam meg. Hozzáteszem a tanú elmondásából kiderül, hogy az utóbb egyébként meg nem valósult projektre kiírt pályázatot a szóban forgó két cég első körben azért nyerte meg, mert ők adták rá a legalacsonyabb árat. 31.331. oldal 5. bekezdés.

 

Még egy ellentmondásra felhívom a figyelmet. Tehát a nyomozati vallomás alapján én azt mondtam, hogy a Getronics és az Elektrotechnika cégek is jelentkeztek a közbeszerzési eljárásra és ők is meg tudnák valósítani ezt a feladatot. Én ha jól értettem, itt a tisztelt tanú arról számolt be ezzel szemben, hogy ő volt az, aki e tekintetben megkeresett minket, erre a találkozóra nem emlékszem, de azt határozottan mondom, hogy én evvel kapcsolatban soha semmilyen kérést, utasítást nem fogalmaztam meg, de az alapvető és nyilvánvaló  ellentmondást  az  itt  elhangzott,  illetve  a  jegyzőkönyvben  foglaltakra  fel kívánom hívni a figyelmet és azt gondolom, hogy ebből a szempontból ez a legfontosabb, hogy egy olyan ügyben, amivel ő keres meg minket, én honnan tudhattam volna, hogy mi a helyzet.

 

Végezetül, ismételten hangsúlyozom, hogy a nyomozó hatóság az általam előzőekben kifejtettekre is figyelemmel semmilyen olyan büntető eljárásilag igazolható körülményt nem tudott és nem is tud felmutatni, ami a jelen, a BKV által megkötött szerződések szükségességét és indokoltságát vitatott büntető eljárásban Bielek Péternek az FKF vezérigazgatójának a tanúkénti kihallgatását a legkisebb mértékben is megalapozná. Meggyőződésem, hogy a tanú kihallgatására tekintettel a vallomása nyilvánosságra hozatalára és annak politikailag kimagasló jelentőséggel bíró időpontjára is, kizárólag a mindenkor hatályos büntető anyagi és eljárásjogi törvényeken kívül eső okból kerülhetett sor. A tanú az ügy tárgyáról, így a Központi Nyomozó Főügyészség által ellenem és vádlott társaim  ellen  emelt  vád  konkrét  cselekményeiről  semmiféle  információval  nem rendelkezett, nemcsak, hogy nem rendelkezett, nem is kérdeztek tőle.

 

Nagyon röviden még, mivel a tanácselnök asszony ismertette ezért  észrevételt kívánok tenni a 2010. július 15. napján tett tanúvallomásra is.  A vádhatóság indítványára a tisztelt törvényszék több más személy, személyek mellett a tanú más ügyben tett nyomozati vallomását is beszerezte, és bár az ügyészi indítvány megalapozottságát a védőm által előadottakkal egyezően vitatom, a tanúnak erre a mai tárgyaláson ismertetett és így az eljárás anyagává tett vallomására az alábbi észrevételeket kívánom tenni. Elöljáróban leszögezem, hogy a tanú februári kihallgatásával egyezően ebben a 2010. július 15. napján kelt tanúvallomásában sem tesz egyetlen egy olyan kijelentést, amely a jelen vád tárgyát képező cselekményeket érintené vagy azokkal bármilyen módon összefüggésben állna és az utóbbi okra tekintettel észrevételemben csak és kizárólag azokra az esetekre hívom fel a figyelmet, amikor a tanú korábbi vallomásából általam előzőleg kiemelt témakörök, tárgykörök kapcsán nyilatkozott.

 

1)  A találkozás

 

A tanú ebben a nyomozati vallomásában alátámasztva az általam korábban előadottakat egyértelműen kijelentette, hogy a főpolgármester és annak összes helyettese, köztük én is, mint a városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes, valamint a fővárosi közgyűlés és egyes fővárosi bizottságok, mint az adott cégügyekben különböző jogkörök gyakorlói egyaránt „valamilyen módon a főnökei voltak” így „ilyen értelemben teljesen normálisnak gondolta, hogy a cégnek az ügyeiről a felsoroltak közül bárkinek be kell számolnia” 3. oldal 3. és 4. bekezdés. A tanú velem való többé-kevésbé havi egyszeri találkozások indoka kapcsán továbbá, itt már megerősítve az általam előadottakat arról is beszámolt, hogy olyan projektek is indultak, itt ma már többet is felsorolt, amelyeket én felügyeltem, vallomásában még csak az aluljáró programot említette. 3. oldal 5. bekezdés. Felhívom a figyelmet továbbá arra a tényre, hogy Bielek Péter ebben a vallomásában rám nézve egyértelműen kijelentette, részemről az irányába, idézem: semmiféle erőszakoskodás, fenyegetés nem történt, továbbá én tőle illetve az FKF Zrt.-től előnyt pénz formájában nem kértem. 3. oldal 7. bekezdés, 4. oldal 5. bekezdés. Amit feltétlenül szeretnék megjegyezni, itt a tanú arról tájékoztatott minket, hogy tulajdonképpen többek között ennek a kijelentésnek a kapcsán, amikor egyértelműen leszögezte, hogy én vele szemben semmiféle erőszakoskodást, fenyegetést nem tettem, illetve tőle és az FKF Zrt.- től pénzt előny formájában nem kértem, ha jól értettem ezután, azaz a dátum ugye július

15., tehát az első tanúvallomásához képest, amikor meghallgatták a BKV ügyben, ezután egy héttel gyanúsították meg őt konkrétan más cselekmények kapcsán, amire ha én itt jól halottam,  bizonyos értelemben már utaltak is a kihallgatása alatt, hogy mi lesz ennek a gyümölcse.

 

2)  A CEMI

 

Az FKF Zrt. CEMI által történő átvilágítása kapcsán a tanú a korábbi vallomásában ellentétben itt már nem azt kifogásolta, hogy a fővárosi cégek adták egymásnak a referenciát, hanem hangsúlyozta, hogy az átvilágítás tényét normálisnak tartotta, állította, idézem: hogy az átvilágítás sürgetését, módját és típusát furcsállotta, amely sürgetés tőlem érkezett. 3. oldal 6. bekezdés, második rész. Ezt követően ugyanakkor a tanú azt is kifejtette, hogy a főváros többi cégénél is dolgozó  CEMI az átvilágításra szakmailag alkalmas volt és a munkájuk ellen sem lehetett semmilyen kifogása. Elsőként ismét felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy valójában a CEMI tevékenységének létjogosultságát és sikerét a tanú ebben a vallomásában sem vitatta, azzal  kapcsolatos aggályként pedig kizárólag egy valójában teljes mértékben életszerű körülményre hivatkozott. Anélkül ugyanis, hogy a korábbi észrevételemben ennek kapcsán előadottakat megismételném le kell szögezzem, hogy miközben a többi közműcégnél így a BKV-nál már 2007. év elejétől zajlottak az átalakítások, átvilágítások, addig az FKF Zrt.-nél erre

2007. június 1. napi kinevezéséig nem került sor. Azt gondolom, figyelemmel a főpolgármester úr által előírt feladatok teljesítési kötelezettségére, valamint az FKF Zrt. e tekintetben mint egy fél éves hátrányára teljes mértékben érthető adott esetben, bár én erre konkrétan nem emlékszem, azt közöltem a tanúval, hogy minél gyorsabban kezdjék meg és folytassák le az FKF Zrt.-nél is az átalakítást és az átvilágítást. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy változatlanul fenntartom, hogy én sem az irodában, sem máshol a tanút soha nem kértem és nem utasítottam arra, hogy az FKF Zrt. ennek a folyamatnak a végrehajtására a CEMI-vel kössön szerződést, mindemellett a tanú két vallomása között alapvető eltérés van arra nézve, hogy az én állítólagos CEMI-vel történő szerződés kötésére  irányuló  kérésemnek  a  tanú  mikor  mekkora  jelentőséget  tulajdonított.  Míg ugyanis a korábbi vallomásában azt állította, hogy érezte, kérésemet nem utasíthatja vissza, mert bármikor elveszítheti az állását – 31.325. oldal 6. bekezdés – addig itt már arra hivatkozott, hogy ha  jött volna a CEMI-nél jobb pályázó, akkor nem tudtak volna mit tenni. Tehát a CEMI csak azért nyerte meg a munkát, mert nála jobb pályázat nem érkezett.

 

3)  HDL Ügyvédi Iroda kapcsán

 

A  tanúnak  a  H.. ,  D.. &  L..  Ügyvédi  Iroda  kapcsán  tett  kijelentéseivel szemben változatlanul fenntartom, hogy én tőle sem az irodámban, sem máshol soha nem kértem, hogy az FKF a szóban forgó ügyvédi irodát megbízza. Én az ügyvédi iroda útján felé semmilyen kérdés, kérést nem továbbítottam. Figyelemmel az ügyvédi titokra arról sincs tudomásom, hogy az ügyvédi iroda ténylegesen milyen szakmai javaslatot tett az FKF Zrt. felé. Ismételten felhívom viszont a figyelmet arra a tényre, hogy a tanú ebben az esetben is arról számol be, hogy az ügyvédi iroda a rábízott valamennyi munkát rendesen elvégezte, a számláit azzal összhangban, megfelelően állította ki. 5. oldal 3. bekezdés.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott 27/Vé/2. szám alatt becsatolja az mno.hu és a hvg.hu internetes portál cikkeit, amire az észrevételében hivatkozott.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

A tárgyaláson tett vallomásomat fenntartom.

 

Az Easy way projekttel kapcsolatban azt gondolom, hogy elmondtam elég részletesen, hogy miért kértem ezt a találkozót, én mit akartam exponálni ezen, a tárgyalási vallomásomat tartom fenn. Én a találkozón elmondtam, hogy a jelen pillanatban, amit én a közbeszerzési dokumentációkból megismertem, annak alapján ez a Getronics nevű cég nyerné,  de  az  én  kollégáim  meg  váltig  állítják,  hogy  abból  baj  lesz.  Valami  olyasmi hangzott  el,  hogy  akkor  nyerjen  az  olcsóbbik,  nyerjen  az,  aki  amúgy  is  nyerné  a pályázatot, semmilyen módon ne avatkozzunk bele, ha ő nyeri, ő nyeri. Az biztos, hogy a pályázat részleteiben nyilvánvalóan egyikük sem lehetett tisztában, ez egy belső ügy volt. Ami részletet erről a pályázatról megtudtak, nyilván tőlem tudták meg, mert én mondtam el nekik, hogy mi a helyzet és mi az én aggodalmam ezzel kapcsolatban.

 

Tanács elnöke 14 óra 12 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 14 óra 25 perckor folytatja.