|
HAGYÓ MIKLÓS: SZAKMAILAG TÉVES, VALÓTLAN, AMIT A FORCE MOTRICE ZRT. TANULMÁNYA ÁLLÍT [2009.05.12]
A távhőszolgáltatás áfa-tartalmának mérséklése szükséges, mert a fogyasztói terhek csökkentésére tett eddigi kormányzati javaslatok és intézkedések egyike sem oldotta meg hárommillió ember, köztük megközelítőleg 700.000 fővárosi lakos gondjait. A Force Motrice Zrt. tanácsadó vállalat, Felsmann Balázs volt államtitkár úr közreműködésével készült köztanulmánya így téves következtetéseket fogalmazott meg.
Force Motrice Zrt. tanulmányában vitatja nem csak a hazai szakemberek, de más Európai Uniós tagállamok szakértőinek véleményét is. Példaként Olasz-, Francia- és Csehországot, Litvániát említeném meg, de még sorolhatnám, mely "kis" országokban" alacsonyabb besorolású a távhő áfája. Ezen országok vezetőinek vélhetően egyike sem ért (legalábbis a Zrt. tegnap közölt tanulmányból kiindulva) a környezetvédelemhez, az energiagazdálkodáshoz és a hatékony adórendszerhez.
Lehetséges, hogy a villamosenergia-termelés kapcsán kifizetett "összes támogatás 70%-a (47,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik", de a tény viszont az, hogy ez nem a távhőt használó fogyasztók árait csökkentette, hanem a hőtermelők árbevételét növelte.
Ezt Felsmann Balázsnak, a Force Motrice Zrt. tanácsadó munkatársának pontosan tudnia kell, hiszen korábban az SZDSZ, azaz Kóka János által irányított gazdasági tárca államtitkárként konkrétan alkalma lett volna a szabályozási rendszernek azon kialakítására, amely kötelezően biztosítja, hogy a KÁT (kiegészítő áramtámogatás) keretében kifizetett tízmilliárdok valóban a távhőt használókhoz, azaz ténylegesen a lakossághoz kerüljenek, s ne a hőtermelők, magáncégek nyerségét növeljék. Sajnos ezt az amúgy szakmailag indokolt lépést a volt államtitkár úr, a hárommillió lakos érdekében, akkor valamiért elmulasztotta megtenni.
A most tanácsadóként feltűnő Felsmann Balázs a Környezeti és Energia Operatív program, a Panel program, az ÖKO-program, a Nemzeti Energiahatékonysági Program és a különböző önkormányzati programok távhő-korszerűsítésre fordítható éves kereteit javasolja összeadni. Úgy véli, hogy ezek révén 15-20 milliárd forintos szubvenciót könyvelhetünk el a távhőrendszer érintettjei javára. Sajátos álláspont ez, hiszen az említett összegnek csak egy töredéke kerül valóban a távhővel ellátott lakásokban felhasználásra. A 2008-ban meghirdetett ÖKO-program ilyen, amelyre jelenleg országosan mindössze 5 milliárd forint áll rendelkezésre. Az említett támogatások ráadásul nem a távhő versenyhelyzetét javítják, hanem a lakossági energiatakarékosságot ösztönzik. Egyszerűbben fogalmazva nem az árakat, hanem az ország energiaigényét, környezeti terhelését mérséklik.
A szakértőnek - volt államtitkárként - azt is tudnia kell, hogy a "Robin Hood" adóból kizárólag a távhőt használók számára eddig egyetlen fillér sem érkezett. Sajátos megközelítés tehát olyan forrásokról beszélni, amelyek valójában nem a távhőt használókat támogatják. Volt politikusként, most szakmai tanácsadóként mindenképpen tudnia illene különbséget tenni a versenyhelyzet és a különböző szociális támogatások, illetve lakossági energiatakarékossági programok között.
A szakmai ismeretek hiányára utal a Főtáv hődíjainak és a gázdíjak összevetése is, amelynél mind az alkalmazott adatok, mind az összehasonlítás módszere hibás. A Főtáv hődíjainak emelkedése egyetlen esetben sem érte el a távhő szolgáltatókra alkalmazott (óránként több mint 500 m3 teljesítmény) gázár változásának mértékét.
2008. január 1-jétől a fizetendő alapdíj és hődíj aránya megváltozott, de ez nem változtatott a fogyasztói teher mértékén. A lépés az állandó költségeket csökkenti, és így az energia-megtakarítást ösztönzi.
A földgáz ára az európai nagykereskedelmi piacon 2009 második negyedévében jelentősen csökkent. A hazai jelenleg még hatósági gázárak azonban nem változtak. A csökkenő gázdíj kihirdetése után mérséklődik csak a FŐTÁV hődíja mert mint ismert, a hődíjak minden gázár-változást követő hónap elsejétől kötelezően követik a gáz árának változását.
A diagramból leolvasható a távhő versenyhátrányának egyik oka, a távhő szolgáltatók számára a lakosságinál nagyobb mértékben dráguló gáz. Ez az oka, hogy a Főtáv által vásárolt hő díjai eddig emelkednek. A Főtáv által vásárolt hőár hatását szakmai információkra alapozva viszont nem lehet a távfűtési cég hibájaként feltüntetni. Egy szakértő nyilván helyes adatokat, jó módszertant alkalmaz. Ez a tanulmány készítőjéről nem mondható el a fentek alapján.
Összefoglalva: szakmailag vitathatatlan tényként elmondható, hogy a távhő áfájának, azaz adótartamának mérséklése mindaddig feltétlenül szükséges a fogyasztók terheinek csökkentésére, amíg a kapcsolt termelés támogatására kifizetett milliárdok nem érkeznek el a fogyasztókhoz. A fogyasztói korszerűsítés támogatásának fenntartása azért is lényeges, mert a különböző támogatási programokból eddig a távhővel ellátott lakások használóinak 15-18 százaléka tudta csökkenteni energiafogyasztását. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Önkormányzat valamennyi pártja egyhangúlag támogatta, és támogatja a javaslatot. A távhő fennmaradását és fejlesztésének szükségességét számos Európai Uniós példa igazolja (Dánia, Finnország, Csehország), ahol már felismerték, hogy mind környezetvédelmi, mind energetikai szempontból a távhő bizonyul a leghatékonyabb fűtési módnak.
<< vissza
|
