|
A FŐVÁROS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZÖSEN DOLGOZIK A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK TÖKÉLETESÍTÉSÉSÉN [2008.02.14]
Megvalósítható, számonkérhető terveket rögzít, a főváros polgárai számára érzékelhető változásokat ígér az új Budapesti Környezeti Program, amit 2007. november 29-én fogadott el a közgyűlés. Összeállítását széles körű párbeszéd előzte meg: a Fővárosi Környezeti Konzultációs Fórum keretében az elmúlt hónapokban számos civil szervezet, önkormányzat, hatóság és szakértő véleménye épült be a dokumentumba.
A Budapesti Környezeti Program sikerét többek között a közlekedési rendszer környezetbarát továbbfejlesztésén mérheti majd le a lakosság: a belváros érezhetően kellemesebbé válik a teherautó-forgalom korlátozásának, a megadott határértéknél több szennyezést kibocsátó járművek kitiltásának köszönhetően. A város klímája elsősorban a zöldfelületek fejlesztése, tervszerű gondozása révén javulhat, az energiahatékonyságot pedig például a távhőellátási közszolgáltatás vonzóbbá tételével kívánja segíteni a program. A főváros alapvetően át kívánja alakítani hulladékgazdálkodási stratégiáját is, a mainál nagyobb hangsúlyt helyezve a hulladékkeletkezés megelőzésére, valamint a szelektív gyűjtésre.
A közterületek tisztaságának kérdésében - csakúgy, mint valamennyi fent említett ügyben - a program erősen számít a lakosság tudatosságának és aktivitásának növekedésére, a civil szervezetek, a vállalkozások, valamint a kerületi önkormányzatok és az államigazgatás együttműködésére is.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes beszéde
Lassan másfél hónapja vezettük be az össztömeg-korlátozott övezetekben közlekedő tehergépjárművek behajtási engedélyei árának emelését. Ez a döntésünk a budapesti a zaj- és forgalomcsillapítást, s a levegőminőség javítását egyszerre szolgálja.
Ilyen rövid idő után persze még korai mérleget vonni, de úgy tűnik, hogy az intézkedés be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. A csak adott rendszámra kiváltható behajtási engedélyek arra ösztönzik a szállítókat, hogy jobban átgondolják az útvonalakat és összehangolják az időpontokat, azaz csökkentsék a behajtó járművek számát. Emlékeztetek rá: az engedélyek árának növelése mellett, a bevezetett kedvezményekkel is a környezetkímélő szállítást (az Euro5-, Euro4-, hibridmotoros stb.) kívántuk ösztönözni.
A keletkezett többletbevételeket teljes egészében a fővárosi parkolás fejlesztésére (P+R parkolók, mélygarázsok) fordítjuk, s a Parking Kft. vezetésének beszámolója szerint a díjemelésből származó első havi többletbevétel elegendőnek bizonyult egy többhelyszínes P+R parkoló-fejlesztési pályázatunk önrészére. A P+R és a kerékpárosok B+R parkolói jelentősen hozzájárulhatnak az autósforgalom, a lég- és zajterhelés csökkenéséhez.
A fővárosban jelenleg 24 P+R parkoló van. Ez összesen 4500 férőhelyet jelent, de közülük csak 2-3 felel meg a nemzetközi standardoknak. Ez egy Budapest-méretű világváros esetében közel sem nevezhető elegendőnek, folyamatos és jelentős bővítésre szorul. Jelenleg a Közép-Magyarországi Operatív Programhoz benyújtandó 943 millió forintos pályázat márciusi beadásán dolgozunk. Ezzel Pest megye - BKV-járatok által érintett budapesti agglomerációs övezete - 12 településén 950 férőhelyet hoznánk létre, míg Budapesten 6 helyszínen valósítanánk meg számottevő férőhelybővítést. Kőbánya-Kispesten egy háromszáz férőhelyes parkolót tervezünk, a Kacsóh Pongrác útnál egy 500 férőhelyes P+R parkoló fog épülni, s elkészül az Etele téri metróállomás tér felőli oldalán a 996 és az őrmezői oldalon a 2405 férőhelyes parkoló is.
A Fővárosi Közgyűlés a 2008. március l-jétől érvényes tranzitutakról is döntött. A Budapesten áthaladó tehergépjárművek akkortól térítésmentesen - a budapesti célforgalom kivételével - csak meghatározott útvonalakon közlekedhetnek Budapesten. Az M0-ás körgyűrű keleti szektora elkészülése után ezeket a tranzitútvonalakat megszüntetjük s csak a célforgalmat engedjük majd be a városba.
Terveink szerint március végére készül el az új teherforgalmi zóna rendszer-tervezet, amelyet a következő hónapban komoly egyeztetések előznek meg az érdekeltekkel. Ezt a Fővárosi Önkormányzat 2009-ben szándékozik majd bevezetni.
A "Budapest Szíve" program keretében (amely a belső városrészek tehermentesítését, revitalizációját szolgálja) középtávú célként szerepel az átmenő autós forgalom elől a Kiskörúton belüli rész lezárása is. Ezt a területet visszakaphatnák a gyalogosok, de mindez jót tenne a turizmusnak, és a kiskereskedelemnek is. Az átgondolt forgalomcsillapítás valóságos fellélegzést jelentene Budapest belvárosának.
A lakosság költségcsökkentésén és a távfűtés versenyképessé tételén túl a főváros légszennyezettségi állapotának is rendkívül jót tesz majd a Főtáv a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott, s áprilistól elinduló Öko-programja.
Az egyéni szabályozást és költségmegosztást lehetővé tevő program következtében a fogyasztók kevesebb hőt használhatnak fel, s ez jelentősen hozzájárul az energiatakarékossághoz, a pazarlás csökkentéséhez. Segítségével a CO2 kibocsátás is csökken, így kisebb környezetterhelés éri a főváros lakóit. Mindez természetesen hozzájárul a Zöld-Budapest koncepció megvalósulásához is.
Egy nagyon hosszú tárgyalássorozat eredményeként az Öko-programhoz kapcsolódó fűtéskorszerűsítések megjelenhettek a kormány panelprogramjába is. Így egyharmad rész állami és egyharmad rész önkormányzati támogatás vehető igénybe. A kibővített programban új elem, hogy a panelfelújítási támogatás feltétele a távfűtés korszerűsítése.
A Főtáv Öko-program azon eleme, mely szerint a belépőknek nem kell önerőt felmutatniuk, mert az anyagi hátteret a Főtáv biztosítaná - meglehetősen újszerű, az országban először alkalmazott megoldás. Olyan, ami tényleg tömegessé teheti a csatlakozást.
A hulladékkezelésről is érdemes szólni. A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Tervben meghatározottak szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2008-ban 200 újabb szelektív hulladékgyűjtő szigetet létesít. A telepítést az év végéig kell elvégezniük.
Folytatódik a Pusztazámori regionális hulladéklerakó fejlesztése.
A jelenleg üzemelőPusztazámori regionális hulladékkezelő I. ütemének tervezett kapacitása 4,3 millió m3. Ez 2011-ig biztosítja a Fővárosban és a hulladékkezelő környékén (Érd, Tárnok, Sóskút, Gyúró, Pusztazámor) keletkező települési szilád hulladék lerakással történő ártalmatlanítását.
A II. ütem tervezett teljes kapacitása: nettó 3,5 millió m3 lesz, ami a jelen ismereteink szerint 2019-ig biztosítja a Régió ez irányú kapacitás-igényét. A projekt lehetővé teszi az érintett települések környezethasználatának kedvezőbb megvalósulását, és jelentősen csökkenti a környezetterhelést az érintett települések vonatkozásában.
Az Európai Unió támogatását feltételezve folyik a javaslat kidolgozása a depóniagáz-hasznosítás előkészítésére, a mechanikai-biológiai előkezelés előkészítésére, a csurgalékvizek helyszíni előkezelésére és a felszíni vizek elvezetésére is. A beruházás bruttó költsége 7,2 mrd forint.
A 2007. augusztusi megvalósíthatósági tanulmány alapján 2008-ban Előzetes vizsgálati dokumentációt, illetve a környezeti hatástanulmányt kell be nyújtani a Környezetvédelmi Felügyelőségre, aminek elkészítése folyamatban van. Maga az építés 2009 végén kezdődhetne meg.
Végül a zajvédelmi projektekről is szeretnék beszámolni Önöknek. Február 7-én, itt a Városházán Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó 21 település önkormányzatának vezetői módosították azt a 2006 márciusában aláírt Támogatási Szerződés, amely a 22 település által közösen benyújtott "Budapest és vonzáskörzete zajtérképe" című pályázat elkészítésére vonatkozott.
A stratégiai zajtérképek határidőre elkészültek. Rendkívül örvendetes tény, hogy - a körültekintő közbeszerzési eljárás következtében - a tervezett összegnél lényegesen kevesebbe kerültek.
A Kormányrendelet a stratégiai zajtérképek elkészítése mellett az ezekre épülő intézkedési tervek készítésére is kötelezi az önkormányzatokat. [A KvVM-mel történt egyeztetések eredményeképp az intézkedési tervek elkészítése 2008. augusztus 29-re, a képviselő-testületi (közgyűlési) elfogadásuk legkésőbb novemberig várhatók.]
A zajtérképek elkészítéséből fennmaradó összeg lehetővé teszi, hogy a projekt szakmai tartalmának kibővítésével az intézkedési tervek is e projekt keretén belül készülhessenek el, így azok az önkormányzatoktól továbbra sem igényelnek forrást. Együttműködésünk tehát igazán gyümölcsözőnek bizonyult.
2008-ban Budapesten több zajvédelmi projekt megvalósítása is elkezdődhet. Az M3 autópálya fővárosi bevezető szakasz menti lakóterületek zaj elleni védelme is lendületet vesz.
A Fővárosi Önkormányzat azért döntött a XIV. kerület Kacsóh Pongrác út és a XV. kerület Szentmihályi út közötti szakaszon a zajvédő fal megépítéséről, mert úgy nappal, mint éjszaka, lényegesen magasabb a megengedett határértéknél a zajterhelés.
A beruházás összesen 1101 közvetlenül a főút melletti otthon, több mint négyezer lakójának védelmét biztosítja, de a környező utcák zajszintjét is jelentősen csökkenti.
A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programra ("Norvég Alap") benyújtott pályázatunkat támogatásra érdemesnek találták.
A támogatás összege bruttó 3.067.029 euró, amely a teljes beruházási összeg 85 %-a.
A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges adatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez megküldtük. Az adatok jóváhagyása után a Főváros és az NFÜ megköti a támogatási szerződést. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárások előkészítése is, melynek eredményeképpen 2008 júniusára a zajárnyékoló fal és a passzív zajvédelem kivitelezője is kiválasztásra kerül.
A kivitelezés 2008 második félévében megkezdődhet és a befejezés 2009. december 31-re várható.
A Norvég Alaphoz a XIX.-XX. ker. Nagykörősi út menti lakóterületek zaj elleni védelme tárgyában is nyújtottunk be pályázatot.
A projekt megvalósíthatósági tanulmánya elkészült. Tavaly decemberben az engedélyezési terveket benyújtottuk a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz Információink szerint az építési engedélykiadása 2008 júniusában várható. Az építési engedély kiadásáról számított 3 hónapon belül elkészíthetők a kiviteli tervek is.
A Norvég Alap pályázat sikerétől függően 2009-2011 között megépülhet a zajárnyékoló fal a Nagykőrösi út mindkét oldalán.
Hölgyeim és Uraim!
Remélem, a felsoroltakból is jól látható a fejlődés íve. Azt gondolom, hogy ebben az esztendőben valóban sokat lépünk előre a sokszor emlegetett "Élhetőbb Budapest" megvalósítása felé, amelyhez csak az élhetőbb környezet megteremtésén keresztül vezethet az út.
<< vissza
|
