|
"AZ A LEGOLCSÓBB ENERGIA, AMIT NEM HASZNÁLUNK FEL" [2007.11.08]
A távfűtés költséghatékonyabbá tételéről készített nemrég egy javaslatcsomagot a Főtáv Zrt. Eszerint az alapdíj nemcsak csökkene, de 2008-ra be is fagyasztaná a társaság. Továbbá három év alatt egy hitelkonstrukció keretében mérhetővé, szabályozhatóvá tennék 180 ezer fővárosi lakásban a távfűtést. A kalkulációk szerint átlagosan több mint 8000 forintot takaríthatnának meg a háztartások már jövőre. Erről kérdeztük Hagyó Miklóst, az ágazatért felelős főpolgármester-helyettest.
Hogyan jön majd ki ez a több mint 8000 forint?
-Jövő évre két dolgot ígérünk. Egyrészt a Főtáv január 1-jétől az alapdíj-hődíj arányát 48-52%-ról 35-65%-ra módosítja, és ezt a 35%-ot befagyasztja. Ami annyit jelent, hogy nem fog emelkedni a - Nemzeti Bank által - 4,5% körülire becsült inflációval a távhő alapdíja. Ekkora alapdíjbevétel fedezi a Főtáv egyéves, 19,8 milliárd forintos működési költségét. Azonban a társaság idei átvilágításakor találtunk 3 milliárd forintot, amit a működésből még meg lehetne takarítani: ezzel, a hatékonyságnövelés célkitűzésével indult júniusban az új vezérigazgató, Kovács Lajos. Ez a 3 milliárd teszi lehetővé, hogy ne csak csökkentsük az alapdíj arányát, de másrészt még 10%-ot el is engedjünk belőle, igaz, csak azoknak, akik vállalják, hogy részt vesznek a Főtáv Ökoprogramjában. Tehát a befagyasztás miatt mindenki megtakarítja az inflációs növekedést 2008-ban a távfűtési költségeiből, amit saját döntése alapján további 10%-os alapdíj-megtakarítással megfejelhet.
Tehát a teljes megtakarítás csak a fűtési szezon végén realizálódik, nem? Hiszen ez az ökoprogram, amelynek célja a távhő lakásonkénti szabályozhatósága és a költségosztás feltételeinek kialakítása, március végétől indulna.
-Valóban csak azoknak a fogyasztóknak szeretnénk ezt a jelentős összeget, a mintegy 8000 forintos megtakarítást adni, akik csatlakoznak az Ökoprogramhoz. De a kedvezmény a csatlakozás aláírásától jár, függetlenül attól, hogy a program hároméves. Ezalatt szeretnénk elérni - a megfelelő berendezések felszerelésével -, hogy abban a 180 ezer fővárosi lakásban, ahol a rendszerváltás óta ez nem valósult meg, szabályozható legyen végre a távhő. Ezek a fogyasztók jelenleg kényszerszolgáltatásnak érzik a távfűtést, hiszen saját maguk nincsenek ráhatással a fűtésszámlájukra, és csak egyetlen módon szabályozhatják a hőt: az ablakkal.
Az Ökoprogram kifejezetten nem olcsó mulatság, a Főtáv szerint 22,5 milliárd forint, aminek a feléhez állami támogatásra számítanak. Honnan lesz meg a másik fele?
-A fogyasztóknak nincs szükségük induló önrészre, hitelt vesz fel rá a társaság, amit bérleti díjként 10 év alatt törlesztenek a programban résztvevők. Az állami támogatásra éppen azért van szükség, hogy abból, amit az egyéni szabályozással megtakarítanak a hődíjon, már az első pillanattól maradjon valamennyi minden fogyasztó zsebében.
És meglesz az állami szerepvállalás?
-Folynak a tárgyalások és a szakértői egyeztetések. Demszky Gábor főpolgármester és jómagam együtt jártunk Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternél, a miniszterelnök pedig Bajnai Gordont nevezte ki koordináló miniszterként, merthogy több tárcát érint a teljes javaslat, amelyet a legnagyobb szakmai civilszervezetek és a fővárosi közgyűlés is támogat.
Bár a városházi ellenzék azért hangsúlyozta, hogy idén két lépcsőben, egyszer 37%-kal, aztán még több mint 8%-kal már emelkedett a távfűtés ára.
-De miért?
A gázáremelkedés miatt. Amit - tegyük hozzá - a budapesti távhődíjak követtek a legkevésbé, de - ezt is tegyük hozzá - a fővárosi panelekben a legdrágább a távfűtés.
-Eddig alanyi jogon járt a gázártámogatás, 2007-ben azonban a kormány ezt megszüntette, ezért emelkedett körülbelül 40%-kal a távfűtés díja is. Helyette azonban olyan jövedelemalapú kompenzáció működik, amely a felhasznált hő megajoule-jai után jár. Jelenleg a fővárosi távfűtéses lakások 43%-a kap eszerint valamekkora támogatást, ami összesen egy évben, ha átlagos a tél, 5,6 milliárd forintjába kerül az állami költségvetésnek, de még a tavalyi enyhébb télen is meghaladta a 4 milliárdot. Amit az egyéni méréssel-szabályozással háztartásonként meg lehetne spórolni, az a gázártámogatáson keresztül a költségvetésnek is spórolás. Vagyis az az állami rész, ami az Ökoprogramhoz kell - évenként lehívva nagyjából 3,7 milliárd -, az pénzügyileg 12-13 év alatt megtérülne az államnak, az ország energiafüggőségének és szén-dioxid-kibocsátásának csökkenéséről nem is beszélve. Nincs még egy ilyen rövid lefutású befektetés a panelprogramok között. Ez az első lépése a panelfelújításnak is, hiszen ha nem lehet szabályozni, ugyanakkora hőmennyiség megy be egy lakásba a szigetelés és a nyílászárócsere után is, és megintcsak ablakot kell nyitni.
Jól emlékszem, hogy nemrég az unió deklarálta, hogy a távfűtés környezeti érték? Sőt a tagállamokban a távfűtés áfatartalma eltérhet a gázfűtésétől, az európai átlag 5% körül van. Magyarországon azonban nem tér el, 20% a távfűtés áfája is?
-Persze jó lenne csökkenteni, de 5%-os csökkentés 6-7 milliárd forintos ki-esést jelentene az államkasszából. Ugyanez a helyzet, ha kedvezőbb, nagyfogyasztói gáztarifát vezetnénk be a távfűtéshez, ami szintén előfordul egyes uniós országokban. Ezek legfeljebb hosszabb távú célkitűzések lehetnek, tekintve, hogy a konvergenciaprogram közepén járunk. Az Ökoprogram viszont nemcsak kiadás, de a megtakarítással bevétel az államnak és a fogyasztónak is.
(METRO)
<< vissza
|
