|
ÁTALAKULÁS ELŐTT A BKV [2007.04.23]
A 21. század követelményeinek kell megfelelnie a BKV-nak, ezt célozza az az átalakítási terv, amelyet szóban ismertetett a Főpolgármesteri Kabinet keddi ülésén Antall Attila, a cég januárban munkába állt új vezérigazgatója. Mint ismert, a városvezetés azzal a feladattal bízta meg az új vezérigazgatót, hogy száz nap elteltével dolgozzon ki intézkedési tervet a BKV átalakításáról, a cég új működési modelljéről.
Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes elmondta, a városvezetés feltételként szabta, hogy az átalakítás során a közlekedési vállalat által nyújtott szolgáltatás ellátottsági színvonala nem csökkenhet. Ez ügyben konszenzus van a fővárosi pártok között, hiszen a BKV teljesítményéről, az egyes járatokról szóló, 2007-es paraméterkönyvet a frakciók együttesen fogadták el, azt a civil szervezetek is támogatták. Fontos elvárása volt a fővárosnak, hogy a működés racionalizálása során a forgalmi-műszaki-biztonsági szint folyamatosan fenntartható legyen, a társaság pénzügyi stabilitása megmaradjon, valamint az átalakítás a szakszervezetekkel, üzemi tanáccsal folyamatosan egyeztetve történjen meg.
A vezérigazgató által összeállított intézkedési terv írásos formáját már tárgyalta a főpolgármesteri kabinet, és a gazdasági és a városüzemeltetési bizottság is elfogadta. Hagyó Miklós találkozóra hívta az ügyben a főváros ellenzéki frakcióvezetőit is, valamint egyeztetett az átalakítás ügyében Kiss Péter munkaügyi miniszterrel. A főpolgármeszer-helyettes hangsúlyozta: a cég vezetése felvette a kapcsolatot a munkaügyi központtal is, „nem kívánjuk ugyanis magára hagyni a cég dolgozóit, ezért a cégen belül ügyfélszolgálati irodát hozunk létre, amely jogi tanácsadást nyújt, állásbörzéket szervez, és a szakképzett munkaerő sikeres elhelyezkedésében segít”. Az átalakítási szándékról mind a 13 ezer dolgozó kapott tájékoztatást a legutóbbi fizetésükkel együtt.
A vállalat megújítása tulajdonképpen 500 projekt végrehajtását jelenti, ezekbe a munkavállalóknak is van beleszólásuk. A projektek között lesznek olyanok, amelyek stratégiai jellegűek, és az új irányítási modell kialakítását eredményezik. A BKV-nál jelenleg működő 12 igazgatóság számát például a felére csökkentik. Ennek eredményeként várhatóan húsz százalékkal csökken az irodai adminisztrációs létszám. A pontos számokat június végére határozzák meg. Az átszervezés egyébként a járművezetőket egyáltalán nem érinti.
Az átalakítás során lesznek olyan intézkedések, amellyel a cég bevételeinek növelését akarják elérni. 2006-ban a BKV működési kiadásai 106 milliárdra rúgtak, 2007-ben 116-117 milliárddal kalkulálnak. Az átalakítástól a főváros azt várja, hogy jövőre, azaz 2008-ban ugyannyi pénzből ki lehessen hozni a cég működését, mint tavaly.
A BKV-nak tavaly összesen 96 milliárd forint bevétele volt. Ebből 46 milliárd forint volt a saját bevétele, 17 milliárdot kapott jegyár-támogatásként, 32 milliárdot pedig normatív támogatásként az államkasszából. Az átalakítás célja, hogy 2008-ban - változatlan összegű állami támogatással és jegyár-támogatással számolva – úgy növekedjenek a bevételek, hogy elérjék az üzemi nullszaldót. A bevételt elsősorban úgy növelnék, hogy azokkal, akik jelenleg bliccelnek, megfizettetnék a közösségi közlekedés, mint szolgáltatás igénybe vételének díját. A Fővárosi Közgyűlés még ebben a hónapban dönthet a pótdíjak emeléséről. A tervek szerint a jegy nélkül utazóknak ezentúl kétezer helyett ötezer forintot kell a helyszínen fizetniük. Az egy hónapon belül befizetett pótdíj összege tízezer, az egy hónapon túl befizetetteké húszezer forintra nő. A bérlet utólagos bemutatásának a díja az eddigi háromszorosa lesz. Tervezik a közlekedési vállalat által beszedhető bérleti díjak, valamint a reklámbevételek növelését is.
Hagyó Miklós hangsúlyozta: 2007 az átalakulás éve lesz, magyarán az átszervezési programot az év végére végre is hajtják. A 2008-as és 2009-es esztendők a BKV számára a stabilizáció időszaka lesz, ekkor dolgozzák ki a cég új, hosszú távra szóló finanszírozási modelljét. A következő évtizedben pedig új fejlődési pályára állítják a társaságot, amely nemcsak a főváros, hanem a régió közösségi közlekedési vállalatává fejlődne.
<< vissza
|
